Fejlődés aktív tanulás nélkül? Lehetséges!
Az input
Inputnak nevezünk mindent, ami befelé jön – szöveg/kép és hang formájában. Magyarán ezeket nem mi állítjuk elő (output), hanem valaki más által (ideális esetben a célnyelv natívjai által produkált) kerülnek originálásra, melyeket magunkévá teszünk.
A lényeg: nyelvtanulóként olvasunk és hallgatunk, nem pedig beszélünk és írunk. Ez az input. És hogy miért jó ez?
Az input fontossága
Sok-sok nagyszerű és sikeres nyelvtanuló, nyelvész és okos ember megmondta már, hogy ha elég sok inputot beviszünk, akkor a végén valami ki is fog jönni – mégpedig úgy, hogy nem feltétlenül kell megszakadnunk előtte.
Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy ha elég sokat hallgatunk és olvasunk anyanyelvű anyagokat, akkor egyszer csak megnyílik a szánk és csodaszép, cirádás mondatokat alkotunk.
Hogyan lehetséges ez, gyakorlás nélkül? Sehogy, persze. Gyakorolni kell. De nem kell túlzásba vinni. A lényeg a helyes, nyelvtanilag, stilisztikailag tökéletes és ízléses adat bevitele – a többit meg bízzuk rá elménkre. Majd ő szépen kiválogatja, hogy mit és hogyan akar. Nem kell erőlködni és megszakadni.
Ha számítógépes hasonlattal akarnék élni, az egészet úgy kell elképzelni, mint egy töredezettség-mentesítést a merevlemezen. Mi betoljuk szépen a nagy adag információt a merevlemezre, a számítógép meg idő után megtelik, és nem tud mit kezdeni a sok adattal és belassul. Ekkor van szükség a töredezés-mentésítésre. Ezt nálunk az elme végzi. Belapátoljuk neki a jóságot, ő meg összekombinálja magának. Egyszerűen gyönyörű, hogy mennyire egyszerű. Még mondják, hogy a nyelvtanulás nehéz!
Példa az inputra
Álljon itt egy kis összefoglaló, hogy egy kicsit érthetőbb legyen a dolog:
- Rengeteget olvasol és hallgatsz az adott célnyelven, érthető anyagokat – ezeket értelemszerűen megjegyzed, és később felismered őket, ha újra látod (az, hogy milyen hatásfokkal, most nem érdekes, remekül lehet fejleszteni az Ankival).
- Mikor valamit írni vagy mondani szeretnél a célnyelven, elméd szépen előkotorja a hasonló, már hallott/látott mondatokat, majd azt átalakítva csodálatos új dolgokat alkothatunk. Mennyivel hatékonyabb ez, mint azon erőlködni, hogy “na vajon, most ez present perfect, vagy nem?”
Még egyértelműbb példa:
Tegyük fel, hogy kezdő angolosok vagyunk, és ilyen mondatokkal hozott minket össze a sors:
I like golf.
I like fishing for salmon.
Golf is relaxing.
Ebből a három egyszerű mondatból mindenféle különösebb erőlködés nélkül tudunk produkálni egy ilyet:
Fishing for salmon is relaxing.
Jó, nem?
Ezt persze egészen művészi fokra lehet vinni – minél több adat/mondat áll rendelkezésünkre, annál szebb/jobb dolgokat tudunk kikombinálni.
A tények
A rossz hír az, hogy rettentő mennyiségű inputra van szükségünk, hogy értelmes és összefüggő outputot tudjunk létrehozni. De ez talán nem is olyan rossz – már tudjuk, hogyan érjük el egy majdnem tökéletes szintet – innen már csak rajtunk és a befektetett időn múlik, hogy milyen gyorsan. Nincsenek csodakurzusok, nincsenek rövidítések, nincsenek 2 hét alatt középfokú nyelvvizsga módszerek. Befektetett idő és energia van, ami idővel megtérül – az input módszer megtérülési ideje viszont kiváló, főleg, ha figyelembe vesszük a minőséget.
Tehát a tények: ha tökéletes példákat tanulunk meg, abból hogyan tudunk rossz és hibás dolgokat alkotni? Válasz: sehogy. Úgy van.
Khatzumoto esküszik, hogy 10000 mondat megtanulása után ő anyanyelvű szinten beszéli a japán nyelvet: a blogját és rajongótáborát nézegetve azt kell, hogy mondjam: én hiszek neki.
Steve Kaufmann 11 nyelven beszél, szintén az input módszer lelkes híve: nekem jó példát mutatott, szintén hiszek neki.
Ha reálisak akarunk lenni: Khatzumoto 18 hónap alatt érte el nulláról az anyanyelvű szintet japánból, ám ő extrém eset és napi 24 órában volt kapcsolatban a nyelvvel (nem túlzás).
Steve Kaufmann számításai szerint 1000 befektetett óra tanulással szintén elérhető a haladó/felsőfok, ez napi egy óra tanulással mondjuk 3 év.
Lezárás
Így állunk most, a magam részéről ezt tartom a legjobb módszernek egy nyelv megtanulására. Természetes módon, mindig a szintünknek megfelelő, élvezetes anyagokat hallgatunk és olvasunk, sokszor-sokszor ugyanazt az anyagot, a minták beépülnek elménkbe, a haladás pedig elképesztően gyors.
Birinyi Balázs
Legfrissebbek tőle: Birinyi Balázs (Mutasd mindet)
- Fejlődés aktív tanulás nélkül? Lehetséges! - 2019-09-05
- A nyelvvizsgára való felkészülés néhány lépésben - 2019-09-05
- Tesztekkel lehet a legjobban fejleszteni a memóriát - 2019-09-05