Idegennyelv tanulás – de mikor?

Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztunk azzal a témával, hogy miért és mikortól érdemes idegennyelvet tanítani a gyerekeknek. Ezt az előző cikket röviden összefoglalva, azt mondhatjuk: minél fiatalabb a nyelvtanuló személy, annál fogékonyabb az idegennyelv szavainak és nyelvtanának megjegyzésére, a helyes kiejtés elsajátítására. Akár már a pocakban lévő babához is beszélhetünk bizonyos szituációkban külföldi nyelveken, vagy kisgyermekünket beírathatjuk az óvodában nyelvi csoportba, de mindenképp érdemes az írás-olvasás elsajátításával egy időben megkezdeni egy idegennyelv alapjainak lerakását az iskolában.

A későbbiek során, felső tagozatos – középiskolás korában az ember már tudatosabban, érdeklődve fordul az idegennyelv tanulása felé (habár a fent említett nyelvi fogékonyság némileg csökken). Igencsak kedvező a nyelvtanulás szempontjából, ha egy már meglévő hobbinkat elkezdjük a tanult nyelven űzni. Így például a sorozatok, filmek lejátszhatók eredeti nyelven vagy magyarul, de felirattal. A külföldi televízió csatornák híradói nem csak testközelből mutatják be a helyi eseményeket, de megtanítanak a dialektusok megértésére is. Egyes videojátékok, társasjátékok izgalmasan játszhatók idegennyelven is, még jobb, ha olyan külföldi barátunkkal játsszuk, aki anyanyelvi szinten beszéli az adott nyelvet. Visszatérve a kor sajátosságaihoz: a kamaszok egy része (talán inkább a lányok) ezidőtájt könyv-függő lesz, ami egyáltalán nem baj, hát ha még kedvenc külföldi írójától eredeti nyelven is olvassa a megjelenő műveket.
Sokan talán úgy vélik, a középiskola végeztével, az (nyelvi) érettségik és nyelvvizsgák letudásával, véget ért a nyelvtanulás időszaka. A valóságban ez azonban korán sincs így! Egyre több egyetemi szakon elvárás, hogy a kutatásokban külföldi publikációkat dolgozzanak fel a hallgatók, vagy egyáltalán: a szak adottságától függően, többnyire angolul/németül zajlik az oktatás. Vannak olyan érettségizett diákok is, akik vagy éltre szólóan, vagy kalandvágyból, vagy munkaszerzés reményében egy időre külföldre költöznek, melyhez vitathatatlanul folyamatos nyelvtanulásra és fejlődésre van szükségük. Nem csak külföldön, de egye-egyre több hazai munkáltatónál is alapvető követelmény az idegennyelv-ismeret.
Manapság egyre többet hallani a „life learning”, azaz élethosszig való tanulás kifejezést. (Igaz, a magyar közmondás már régóta él: jó pap is holtig tanul.) E szólás arra emlékeztet, hogy olyan időket élünk, mikor világunk annyira gyorsan változik, hogy senkinek sem elég az iskolában elsajátított tudás kamatoztatása, hanem ennél jóval többre: folyamatos tanulásra, új ismeretek szerzésére, fejlődésre van szükségünk. Igaz ez a legtöbb szakmára, a technikai-informatikai újdonságokra és a nyelvekre is. A bevezetőben elképzelt helyzet, miszerint előléptetésre számíthat egy aktív munkavállaló, de ehhez egy újabb nyelv megtanulására lenne szüksége, bármikor előfordulhat. Láthatjuk, milyen hosszú évekkel az iskola befejezése után is adódhat olyan helyzet, mikor újból tanulnunk kell.

Végül, de nem utolsó sorban ejtsünk szót azokról a nyugdíjas, ám szellemileg friss emberekről, akik kihasználva szabadidejüket, 60-70 éves korban kezdenek (ismét) nyelveket tanulni. Kiváló elfoglaltság lehet ez azok számára, akik magányosnak vagy beszűkültnek érzik világukat, hiszen egy nyelv ismerete által számtalan ajtó nyílik ki, lehetőség adódik az ismerkedésre, új élmények szerzésére.

Sorra véve (nagyvonalúan) az egyes életkorokat, láthatjuk, hogy SOSEM KÉSŐ ELKEZDENI A NYELVTANULÁST. Minden korban, élethelyzetben megvan a maga szerepe egy nyelv elsajátításának, és ezzel vesztenivalónk egy szál se, azonban rengeteg előnyünk adódhat nyelvismeretünknek köszönhetően.