A memória versenyhelyzetben fejleszthető a legjobban
Egy 2013-ban megjelent cikk szerint a régi mondás (ismétlés a tudás anyja) nem is biztos, hogy megállja a helyét – sokkal inkább a “tesztelés a tudás anyja” lenne a megfelelő megfogalmazás.
A teszt-hatás
Idézet az indexes cikkből:
“Az úgynevezett teszt-hatás friss kutatási téma, a lényege, hogy a tanultakat semmi sem erősíti meg jobban hosszú távon, mint az, ha időnként leteszteljük a tudásunkat. Az ismétlés helyett tehát a teszt az, ami rábírja az agyat, hogy jobban megjegyezze a válaszokat és az összefüggéseket. Racsmány Mihály, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Tudományi Tanszékének vezetője kutatócsoportjával azt vizsgálta, vajon mi áll a mai pedagógiai gyakorlatnak gyökeresen ellentmondó eredmény hátterében.
A szakember szerint a teszt-hatás az elmúlt öt év egyik leginnovatívabb kutatási eredménye. „Jelenleg a tesztekre és vizsgákra ellenőrző eszközként tekintünk, pedig a valóságban semmi sem hatékonyabb tanulási folyamat annál, hogy egy-két tanulási kör után nem folyamatosan ismételgetjük, újra elolvasgatjuk az anyagot, hanem megpróbáljuk egy teszten előhozni a megfelelő válaszokat” – foglalja össze a módszer lényegét.”
Ha valami nem jutott eszembe az adott nyelven és nem futottam egyből a szótárhoz, hanem rááldoztam egy kis időt (másodpercekről beszélünk), és tényleg megpróbáltam visszaemlékezni a dologra (mint egy mini teszt) és utána néztem csak meg a megoldást, legközelebb már sokkal könnyebben emlékeztem az adott szóra/kifejezésre.
Innentől kezdve ezt már tudatosan alkalmaztam, nem csak a tanulásnál, hanem az általam konzultált és tanított embereknél is – hagyom, hogy “szenvedjenek” egy kicsit, próbálják felásni azt a szót vagy kifejezést. Minél jobban próbálkozik valaki, később annál jobban fog rá emlékezni (saját tapasztalatom szerint attól függetlenül, hogy először sikerült-e végül megtalálnia a szót vagy sem).
Az elő-teszt
A másik érdekes dolog, amiről a cikkben beszéltek, az előteszt-hatás:
“Itt arról van szó, hogy a későbbi tanulási folyamat hatékonyságát nagyban megnövelhetjük azzal, ha az információ megosztása előtt arra kérjük a tanulókat, tippeljék meg előre azt. Maradva a szuahéli tanulásának példájánál a szakember szerint sokkal jobban rögzül az a szó, aminek jelentését megpróbáljuk kitaláltatni a tanulókkal, mert az agy az előzetes teszt miatt szinte előkészíti a idegrendszeri hálózatot a befogadásra.”
Ez azt jelenti, hogy a szótárakat megint csak hagyjuk pihenni egy kicsit a tanulásnál. Lomb “kontext” Kató óta tudjuk, hogy a kontextus (szövegkörnyezet) mindennél többet ér és hogy bátran bízzuk rá magunkat. Magyarul, ha a saját szintünknek megfelelő szövegekkel és anyagokkal ismerkedünk, akkor érdemes megtippelni, hogy mit jelenthetnek az ismeretlen szavak. Természetesen a kulcsszó a “saját szint” – ha egy szöveg 50%-át nem értem, nehéz kitalálni a másik 50%-ot. Ha ez mondjuk 90%-10%, akkor azzal már kezdhetünk valamit.
Tehát ha objektíven nézzük, nincs új a nap alatt, mindössze annyi van, hogy megnyugodhatunk, hátradőlhetünk és megtörölhetjük gyöngyöző homlokunkat: a tudomány őrei is rábólintottak, hogy biza’ úgy van, ahogy eddig is gondoltuk.
Forrás: www.otevotnyelv.com
Birinyi Balázs
Legfrissebbek tőle: Birinyi Balázs (Mutasd mindet)
- A “Should” helyes használata az angol nyelvben - 2019-03-07
- Szókincs fejlesztés: neue intelligente Autos kommen - 2019-03-07
- Így készülhetsz fel leggyorsabban a nyelvvizsgára - 2019-03-07