Mese angolul: Sleeping Beauty – Csipkerózsika fordítás
Az angolul tanulóknak – és nem csak a gyerekeknek – szeretnénk kedveskedni: mostantól minden hónapban klasszikus meséket olvashattok angolul, ebben a hónapban Csipkerózsika történetével gyakorolhattok, ha ide kattintotok. Ebben a posztban pedig a magyar fordítást olvashatjátok. Jó gyakorlást!
Csipkerózsika
Egyszer volt, hol nem volt egy királyné, akinek született egy gyönyörű kislánya. Minden tündért meghívott a birodalomból a keresztelőre, de sajnos elfelejtette meghívni egyiküket, aki egyben boszorkány is volt. Így is, úgy is eljött, viszont amikor elment a bölcső mellett, így szólt:
- Amikor tizenhat éves leszel, megszúrod magad egy orsóval és meghalsz!
- Jaj, ne! – kiáltotta a királyné elborzadva.
Egy jótündér gyorsan elmondott egy varázsigét, hogy megváltoztassa az átkot. Amikor megszúrja magát, a lány mély álomba fog merülni ahelyett, hogy meghalna.
Az évek teltek, a kis királylány egyre nőtt, és ő lett a legszebb lány a királyságban. Az édesanyja mindig nagyon vigyázott, hogy távol tartsa az orsóktól, de a királylány a tizenhatodik születésnapján, ahogy sétálgatott a kastélyban, belépett egy szobába, ahol egy öreg szolgáló éppen font.
- Mit csinálsz? – kérdezte a szolgálót.
- Nem láttál még orsót?
- Hadd nézzem meg!
A szolgáló átnyújtotta a lánynak az orsót… amivel megszúrta magát, és egy sóhajjal összeesett.
A halálra rémült öregasszony a királynéhoz sietett. A királyné mindent megtett, hogy felébressze a lányát, de hiába. Összehívták az udvari orvosokat és varázslókat, de semmit sem tehettek. A jótündér, akinek sikerült megváltoztatni az átkot, szintén eljött, a királyné pedig azt kérdezte tőle:
- Mikor ébred fel a lányom?
- Nem tudom – vallotta be a tündér szomorúan.
- Egy év múlva, tíz vagy húsz év múlva? – folytatta a királyné.
- Talán száz év múlva. Ki tudja? – mondta a tündér.
- Ó! Mi tudja felébreszteni? – kérdezte sírva a királyné.
- Szerelem – válaszolta a tündér. – Ha egy tiszta szív férfi beleszeret, akkor ez visszahozhatja az életbe!
- Hogyan tud egy férfi beleszeretni egy alvó lányba? – pityergett a királyné, és mivel annyira összetört a szíve, néhány napon belül meg is halt.
Az alvó királylányt a szobájába vitték, és az ágyára fektették virágfüzérek közé. A jótündér azt mondta magában:
- Amikor majd felkel, kit fog látni maga körül? Idegen arcokat és embereket, akiket nem ismer? Ezt nem hagyhatom. Ez túl fájdalmas lenne ennek a szerencsétlen lánykának.
Így a tündér elmondott egy varázsigét, és mindenki, aki a kastélyban élt – katonák, miniszterek, őrök, szolgálók, úrhölgyek, apródok, szakácsok, szobalányok és lovagok – mind mély álomba merültek azon a helyen, ahol éppen voltak.
- Nos – gondolta a tündér –, amikor a királylány felébred, ők is felébrednek, és az élet onnan megy tovább.
Ezzel elhagyta a kastélyt, amely teljes csendbe burkolózott.
Teltek az évek. A kastély földjén a fák magasra nőttek. A bokrok sűrűvé nőttek és mindenfele szétágaztak, a fű ellepte az udvarokat és a futónövények benőtték a falakat. Száz év alatt egy sűrű erdő nőtt a kastély köré.
Egyszer csak egy herceg erre a vidékre tévedt. Egy szomszédos ország királyának fia volt, egy nap pedig rátalált a sötét erdőre. Kalandvágyó volt, ezért úgy döntött, hogy felfedezi. Lassan haladt és nagy küzdelem árán, mivel a fák és a bokrok vastagon és gubancosan nőttek. Eltolta az ágakat… Csodák csodája! Előtte állt egy kastély magas tornyokkal. A fiatal férfinek földbegyökerezett a lába a csodálkozástól:
- Vajon kié lehet ez a kastély? – gondolta.
A fiatal herceg tovább lovagolt a kastély felé. A felvonóhíd le volt eresztve, így átment rajta. Azonnal meglátta a kastély lakóit fekve a lépcsőkön, a termekben és az udvarokban, és azt mondta magában:
- Jóságos ég! Mind halottak!
De egy pillanat alatt észrevette, hogy csak alszanak.
- Keljetek fel! Keljetek fel! – kiabálta, de senki sem mozdult.
Ahogy sétált a kastélyban, végül elérte a szobát, ahol a csodaszép királylány feküdt és aludt. Hosszú ideig állt, és gyönyörködött az arcában, amely olyan békés, kedves és tiszta volt, és megérezte azt s szerelmet, amire mindig is vágyott, és eddig sosem találta meg. Ahogy elárasztották az érzelmek, közelebb lépett, felemelte a lány kicsi kezét és gyengéden megcsókolta…
A csóktól a királylány gyorsan kinyitotta a szemét, és felébredve hosszú-hosszú álmából, látva a herceget maga mellett, ezt suttogta:
- Hát végre eljöttél! Vártam rád álmomban. Oly sokáig vártam rád!
És ekkor a varázs megtört. A hercegnő felállt, kinyújtotta a kezét a hercegnek. És az egész kastély is felébredt. Mindenki lábra állt és csodálkozva néztek körbe, hogy mi történt. Amikor végül rájöttek, a királylányhoz siettek, aki szebb és boldog volt, mint bármikor.
Néhány nap múlva a kastély, ami nemrég még teljes csendben volt, most már énekléstől, zenétől és boldog nevetéstől volt hangos az ünnepélyen, amit a királylány és a herceg tiszteletére tartottak, akik éppen összeházasodtak. Boldogan éltek míg, meg nem haltak!
Birinyi Balázs
Legfrissebbek tőle: Birinyi Balázs (Mutasd mindet)
- Egyszerű jövőidő - 2018-09-17
- Szókincs fejlesztés: Essential Systems for Becoming Productive - 2018-09-14
- Miért fontos az ismétlés? - 2018-09-14
Pingback:Click4Skill Mesék angolul: The little mermaid – A kishableány fordítás